Intézménymutató:
Szegedi Tudomanyegyetem Juhasz Gyula Pedagoguskeopzõ Kar /Juhasz Gyula Tanarkepzõ Fõiskola JGYTF/ (Szeged)
1993. augusztus 21.
Bíró István, a Bolyai Nyári Akadémia fő szervezője foglalta össze a történteket. Az anyagi fedezetet az erdélyi magyar történelmi egyházak és az anyaország /Művelődési és Közoktatási Minisztérium/ vállalták. A tanítók továbbképzési programját a békéscsabai Tanítóképző Főiskola, az óvónőkét a hajdúböszörményi Óvónőképző Főiskola, a magyar irodalom, biológia és testnevelési tanfolyam anyagát a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, a történelemtanárokét a pécsi Janus Pannonius Egyetem, az ének-, zene-, és rajztanárok oktatását a Magyar Művelődési Intézet, a matematika, fizika, kémia anyagát az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság vállalta, így tovább - mindegyiknek volt gazdája. Jövőre is megszervezik a Bolyai Nyári Akadémiát. /Gyarmath János: A Bolyai Nyári Akadémia tapasztalataiból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./
1999. július 7.
A Kárpát-medence számos magyar irodalmi társaságát magába tömörítő ITÁSZ idei nyári vándorgyűlését Fehérgyarmaton tartották. A városháza dísztermében N. Pál József irodalomtörténész és Pálffy G. István Czine Mihályra emlékezett, majd Bíró Zoltán (szegedi JGYTF) Harmadik út című előadása következett. Varga Domokos író Móricz Zsigmond, a Kelet Népe és a népi írók című előadása és közgyűlés zárta a napot. Júl. 3-án a szatmárcsekei református templomban Kulin Ferenc irodalomtörténész Kölcsey időszerűségéről tartott előadást, Bertha Zoltán irodalomtörténész a transzilvanizmusról, Medvigy Endre irodalomkutató, az ITÁSZ elnöke Nyírő Józsefről értekezett. Júl. 4-én vasárnap Beregszászon Vári Fábián László a kárpátaljai irodalmat ismertette, utána Zubánics László, a Beregi Hírlap /Beregszász/ főszerkesztője kalauzolta a városba és Munkács várába a vendégeket. /Irodalmi társaságok találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./
1999. november 3.
Október 24-29 között Szegeden tartották meg a romániai magyar pedagógusok szakmai továbbképzését, amelyet a magyar Oktatási Minisztérium, illetve a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola közösen szervezett. A román-magyar együttműködési oktatási munkaterv alapján - 1995-től - minden évben megszervezett tanfolyamon 25 vezetői állást betöltő pedagógus vett részt, azokat a megyéket képviselve, ahol magyar nyelven is zajlik az oktatás. /(Klárik Attila): Romániai tanügyi vezetők továbbképzése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./
2001. május 25.
Vántsa Judit elvégezte a szegedi Juhász Gyula Tanárképző könyvtár szakát, majd 2000-ben sikeresen felvételizett a Szegedi Tudományegyetem könyvtár-informatika szakára. 1990-től Kézdivásárhelyen a Városi Könyvtárban dolgozik, egy hónapja pedig az intézmény vezetője. A ma könyvtárának nem csak az a szerepe, hogy dokumentumot, könyvet szolgáltasson, hanem a legfontosabb, hogy információhoz juttassa az oda betérőt, ismertette a helyzetet. A könyvtár-informatikusnak pl. nagy szerepe lehet egy helyismereti adatbázis létrehozásában. A hazai könyvtárak nagy részében az a legnagyobb gond, hogy az állományok nincsenek kellőképpen feldolgozva. A 70-es években megszűnt a felsőfokú könyvtáros-képzés, ami szakemberhiányhoz vezetett. A könyvtár műszaki felszereltség nagyon szegényes. 2001-ben elképzelhetetlen kellene hogy legyen egy könyvtár tévé, video, fénymásoló, internet nélkül. Ezek hiánya óriási hátrányt jelent számukra. -Meg kell oldani a fűtést is, hiszen a kilenc teremből csak kettő fűthető. Vántsa Judit részt vett Csíksomlyón egy tanfolyamon, ahol több erdélyi könyvtár képviseltette magát. Sajnos a résztvevő hét könyvtár (Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy, Kolozsvár, Borszék és Kézdivásárhely) közül a legelmaradottabb, a legszegényebb a kézdivásárhelyi. Például Gyergyószentmiklós könyvtára 100 ezer kötetes állománnyal rendelkezik és tíz könyvtárosa van. Kézdivásárhelyen 60 ezer kötetre négy könyvtáros jut. /Koszti Ildikó: Emberközelben Vántsa Judit. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), máj. 25./
2003. január 24.
Gyulán tartják február 2-án a magyarországi románok országos önkormányzatának választási ülését. Egyik nagy gondja a magyarországi románoknak, hogy helyi kisebbségi önkormányzataikban magas a nem román nemzetiségű képviselők aránya, és ezek zömmel romák, elsősorban Budapesten alkotva erős csoportosulást. (A többféle nemzetségbe tagolódó magyarországi cigány közösségek egyike, melynek tagjai több mint egy évszázada élnek Magyarországon, egyfajta archaikus román nyelvet beszélnek.) Újabban nézeteltérés alakult ki a valóban román nemzetiségű képviselők között is. Választási koalíciók alakultak: az egyiket a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatát elmúlt négy évben elnöklő Kreszta Traján köré csoportosulók alkotják, a másikat a közelmúltban megalakult Román Alternatíva Tömörülés, melynek tagja többek között Petrusán György, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Román Nyelv-, és Irodalom Tanszékének vezetője, Muntyán György, Méhkerék polgármestere, Ruzsa György gyulai elektor és Berényi Mária, a budapesti székhelyű Román Kulturális Társaság elnöke. Kreszta Traján számít a győzelemre. Petrusán György szerint, ha ez a területi elven alapuló lista érvényesül, a választásokon többségbe kerülnek azok, akik nem képviselik az igazi magyarországi románság többségét, mert nem is románok. A népszámlálási adatok alapján a román kisebbség létszáma 10 év alatt 25%-kal csökkent. /(Guther M. Ilona): Egymásnak feszülő vélemények a magyarországi román kisebbség képviseletéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./
2005. június 18.
Marosvásárhelyen a Bernády Házban megnyílt Láng Eszter és Sáli Róza festményeinek kiállítása. Láng Eszter 1968-ban szüleivel együtt költözött Erdélyből Debrecenbe, Sáli Róza Mezőberényből indult. Számtalan kiállítás áll mögöttük, magyarországi és európai, sőt amerikai tárlatok résztvevői, rendszeresen megmérettetik művészetüket a magyar országos seregszemlén, a Pasztellfestők Társaságának tagjai. Láng Eszter verset ír, kritikákat közöl rangos folyóiratokban, végzettsége szerint bölcsész, festő férje (Torok Sándor) mellett bontakozott ki tehetsége; Sáli Róza a szegedi Tanárképző Főiskolán portréfestőnek indult, de az absztrakt világa elcsábította, most keresi a hidat, az átjárót a két part között. /Sebestyén Mihály: A sejtetés művészete. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 18./
2006. december 20.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök december 19-én, a Kisebbségekért Díj átadásakor a Parlamentben kijelentette: „Van valami, ami egyetlen embertől sem vitatható el: az, hogy saját identitását maga válassza” Mint mondta, a büszkeség és a tolerancia együtt egy élhető világot hoz létre, és mi, magyarok természetesen büszkék vagyunk magyarságunkra. „De azt kell mondanom, hogy ha bántják a szlovákot, azért mert szlovák, akkor azt kell mondanom, hogy szlovák is vagyok. Ha bántják a románt, mert román, akkor román vagyok” – fogalmazott a miniszterelnök. Az eseményen részt vett Sólyom László köztársasági elnök, Szili Katalin házelnök, ott voltak a kormánypárti és ellenzéki parlamenti képviselők is. Az 1995-ben alapított díjat hagyományosan minden év decemberében adják át, a Kisebbségek Napjához kapcsolódóan. Az elismerést a kisebbségek érdekében – a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban és a gazdaság területén – végzett kiemelkedő tevékenységért kapják magyarországi és határon túli személyek, illetve szervezetek. A díjat idén Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kapta. Határon túlról díjat kapott még Sója Dénes, a horvátországi Magyar Egyesületek Szövetségének alelnöke, a Kassai Polgári Klub és a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága. Az idei tizennégy kitüntetett között volt dr. Petrusán György, a Szegedi Tanárképző Főiskola tanára, aki a magyarországi román kisebbség kulturális értékeinek megőrzése és fejlesztése érdekében kifejtett több évtizedes pedagógusi munkájáért és közéleti tevékenységéért kapta az elismerést. /Guther M. Ilona: Gyurcsány Ferenc: ha bántják a románt, román vagyok. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./
2007. augusztus 2.
Július 24–26. között immár harmadik alkalommal szervezte meg az Észak-Kelet Hargita Kistérségi Társulás (ÉKHRKT) azt a mikrorégiós ifjúsági tábort, amelynek helyszíne a ditrói Erdős Panzió volt. A táborban a Ditrói Cserkészcsapat képviselői tartottak kézműves-foglalkozásokat. Kiss János, a Szegedi Tanárképző Főiskola tanára a kerámiáról, valamint a fazekasságról tartott bemutatót. Szó volt a táborban a vízimalmokról, a szalmakalap-készítésről, a kovácsmesterségről, a történelmi érdekességekről is. /Fazakas Szilárd ÉKHRKT ügyvezető igazgató: III. Kistérségi Tábor. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), aug. 2. – 31. sz. /
2008. november 15.
Bényi Árpád (Dicsőszentmárton, 1931 – Debrecen, 2006. december 24.) festőművész kiállítása nyílt meg a dicsőszentmártoni magyar művelődési központban. A fiatal Bényit annak idején politikai előítéletek miatt nem vették fel a Képzőművészeti Főiskolára, a Szegedi Pedagógiai Főiskolán szerzett rajztanári diplomát. 1956-ban a salgótarjáni sortűz után felháborodásában egy fametszetet készített, amiből plakátot csináltak "Szabad Magyarországot!" felirattal. Ezért bebörtönözték, a Népbíróság négy évre ítélte. A börtönévek után, 1966-ban első önálló kiállítását a Debreceni Művész Klubban a hatalom betiltotta politikai pesszimizmus vádjával. 1980-ban meghívást kapott a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola rajz tanszékére, ahol 1981-től 1992-ig tanszékvezetőként dolgozott. 1976-ban és 1996-ban Csokonai-díjat, 1979-ben Medgyessy-díjat, 1991-ben Holló László-díjat kapott. 1998-ban a Parlamentben művészeti életművéért a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjét vette át. Elméleti írásait (Van Goghról, Matisse-ról, Picassóról) az Ecset és stafeláj című könyvében gyűjtötte össze, amely 1998-ban jelent meg a Barbaricum Könyvműhely kiadásában. Művészetének szinte utolsó darabjáig visszatért a forradalom élménye és a börtönélmény. Hihetetlen intenzitással és belső tűzzel alkotott haláláig. Műveiből Magyarországon és külföldön közel hatvan egyéni kiállítást rendeztek. Szeptember 5-én, síremlékének falavatása napján nyílt meg Debrecenben a művész rajzaiból, nyomataiból, metszeteiből, rézkarcaiból, számítógépes grafikáiból összeállított kiállítás, nyolc hónappal azután, hogy Bényi Árpád akvarelljeiből nyílt tárlat. /Bényi Árpád művei Dicsőszentmártonban. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./
